10.rész

~Harry szemszöge~

Leültem a kanapéra és vártam haza Jessica szüleit. Naplóját a kezemben szorongattam és néha-néha bele olvastam.

-Megjöttünk!-ordibálta Jessica apja de hangja elcsuklott, mikor meglátott engem.-Fiam mi lelt téged?-jött oda hozzám.

-Jessica!-zokogtam. Jessica anyja Molly furcsán nézett rém.-Elrabolták!-folytattam. Molly összeset. Gyorsan oda mentünk hozzá.Szerencsére csak sokot kapott. Jessica apja felvitte aludni. Én gyorsan fellopóztam Jessica szobájába és vissza tettem a naplóját. Beültem a kocsimba és elindultam a rendőrségre. Mikor oda értem, szép lassan mentem befelé. Legszívesebben rohantam volna mint az állat és ordíbáltam volna, de hát ha olyat csináltam volna akkor biztos, hogy engem fognak gyanúsítani. 

-Jó napot!-köszöntem illedelmesen.

-Jó napot mit szeretne?-kérdezte. Egyből a lényegre tértem.

-A barátnőmet elrabolták!-jelentettem be. Nem bírtam levegőt venni. Mintha valaki folytogatott volna. 

-Honnan veszi?-vette elő jegyzet füzetét.

-Eltűnt a közeli boltból és azóta senki az ég világon nem láttam!-kezdtem ki borulni.

-Aha és ez mikor történt?-folytatta a kérdezősködést.

-Ma istenem!-ordibáltam. Minden szempár rá nézett de nem érdekelt. Engem csak Jessica biztonsága érdekel. 

-Oké figyeljen most jöjjön velem!-suttogot a fülembe..-Tudom miről beszél!-mosolygott.Felálltam, majd egyszer csak a kezemet bilincsbe verte. Elkezdett tolni a ketrec felé, majd bezárt.

-Este találkozunk!-suttogott, majd vissza ment az író asztalához. Van még remény? Sötét lett vagyis este lett.A ma elmúlt, de holnap minden rendben lesz. Ma szenvedtem, de holnap nem fogok. Csupán álmodok, reménykedek, ábrándozok. Leültem a koszos cella ágyamra, ekkor vettem észre, hogy nem egyedül vagyok itt.

-Helo!-köszöntem barátságosan.

-Helo!-köszönt vissza majd lefeküdt aludni.Hogy tudd ilyenkor aludni, miközben börtönben van?

-Jöjjön!-mondta majd elkezdett vezetni. 

-Hova tartunk?-kérdeztem.Nem válaszolt.Végül úgy is kiderül.Hát nem tudom mi jó van a  sikátorba de legalább szabadon vagyok nem pedig a börtönben possnyadok. Egy fekete alakot láttam meg.

-Itt vagyok!-válaszolt határozottan.Remegve felé vettük az irányt.

-Ez ki?-rám értette gondolom.

-Megtudta!-válaszolt. A férfi rám nézett majd egyszer csak minden elsötétült.

~Az idegen férfi szemszöge~

-Hogy tudta meg?-kérdeztem miközben betettem a  fiút az anyósülésre , vagyis a buszba. Rá vertem kettőt a  busz oldalára és a  kurvák abba is hagyták a  sírást.

-Mit kérsz cserébe?-kérdeztem.

-Egy lányt!-nevetett.

-Oké!-válaszoltam, majd kinyitottam a hátsó ajtóját.-Melyik kell?

-Az ott!-mutatott az új zsákmányra.

-Sajnos az nem!-határozottan válaszoltam.

-Hát akkor kérem vissza  a férfit!-ezt azért nem engedhetem. Előrántottam a pisztolyt és lőttem. A férfi felnézett rám majd a földön feküdt. Vissza néztem a nők-re akik legalább kuss-ban  maradnak egy ideig.Rá néztem az új zsákmányra. Szemei gyönyörűek voltak a  sírástól.Egy másik lány kezét szorongatta.

-Te hogy hívnak?-mutattam rá.

-Jessika!-remegett a hangja.

-Gyere!-ordítottam. Lassan de végre kimászott a kocsiból. Becsuktam az ajtót, majd felé fordultam. Közeledtem felé de ő egy lépést hátrált. Megrakadtam a  karját év végül megcsókoltam. Beráncigáltam az anyósüléshez ahol a pöcs gyerek feküdt. 

-Ülj rá!-parancsoltam rá.-Mondom most vagy  megölöm a gyereket!-ordibáltam. Végül ráült. Beinditottam a motort, majd elindultunk a "vásár" felé.