11.rész

*Mesélő szemszöge *

-Gyerünk!-ordibálta a fekete kabátos férfi, miközben a nők szépen, lassan kijöttek a buszól. Két ember maradt a  buszban. A síró lány, Jesicca és az eszméletlen Harry. A  férfi lassan mindegyik nőnek bekötözte a  kezét, majd célirányba vette a buszt. Kinyitotta az anyós ülésnél lévő ajtót, majd kirángatta a lelkileg össze tört lány mit se foglalkozva testi épségével. Szint úgy össze kötözte a  síró lány kezét, majd a fiút aki eszméletlen, felvette és elindultak befelé az elhagyatott művházba. Tizenegy nő  és két férfi bevonult. Az egyik férfi felkapcsolta a lámpát, majd rádobta a másik férfi az egyik ágyra. A fiú végre felébredt, majd mikor meglátta az össze kötözött kezeket egy könnycsepp gördült ki szeme sarkából.Nem akarta így látni a szerelmét de  sajnos megtörtént. Lassan telt az idő. A nők többsége szépen csöndben gondolt vissza  múltra de  egy lány a  jövőjére gondolt. Tervezte gyermekeinek számát és hogy kivel élje le életét.Szeretett volna le élni az egész életét Harry-vel de tudta, hogy ez a  nap nem fog neki kezdeményezni. A gondolkozását egy  telefon csörgés szakította félbe. Harry telefonja volt.
-Add ide te rohadék!-ordibált a  férfi ahogy a  tüdejéből kifért. Felállt és elkezdet  rohanni a kijárat felé.Gondolataiban jövendőbelije Jessica  és gyermekei  járt. Megnyomta a zöld gombot, majd ordibálni kezdett a túl oldalon lévő embernek.
-Zayn elraboltak itt vagyunk a part mentél az elhagyatott művházban!-sajnos a  utolérte a  férfi Harryt, majd fejen vágta egy vassal. A fiú lassan, élettelen testével rá borult egy dobozra. A  férfi verni kezdte vassal Harryt. Jessica nem bírta tovább nézni, így hát felkelt és ő is megfogott egy  nehéz vas csövet. A többi nő próbálta vissza tartani de nem bírták. Szép lassan közeledett a férfihoz, majd óriási erővel rácsapott a  koponyájára. A férfi rádőlt a félig halott Harry-re. Jessica leszedte gyenge csuklójáról a kötelet, majd szint úgy a  többi nőről is. Megpróbálta felemelni Harryt de sikertelenül járt.
-Segít valaki?-kérdezte. Kettő nő maradt itt akik segítettek is.

~Harry szemszöge~

*álom*
-Harry drágám!-hallottam éltem szerelmét. Lassan megfordultam és Jessica karolt át. 
-Szia kicsim!-nevettem, majd megpusziltam a homlokát.Lassan  kimásztam öleléséből, majd együtt leültünk a kanapéra. Mindig van egy pillanat, amikor azt kívánjuk, hogy az a pillanat ÖRÖKKÉ  tartson.


~Jessica szemszöge~

Nehezen eljutottunk a buszhoz.
-Fogjátok!-parancsoltam rá a  lányokra. Kinyitottam a busz ajtaját és bebikáztam a motort. (a gyújtásnál a két  vezetéket össze érintve, szikrázik és beindult a motor). A lányok beültették Harry-t a kocsiba, majd ők is beültek. Én beszálltam és megragadtam a kormányt. Életemben még nem vezettem de egyszer ki kell próbálni. Lassan, na jó csiga lassan elindultunk.

~Harry szemszöge~


-Ssz!-szisszentem fel. Megfogtam a  fejem, majd elvettem a  kezem mivel nagyon fájt az érintése.
-Harry!-szólalt meg Jessica. Rá néztem. Arca zúzódással, karcolásokkal volt teli. Lassan megsimogattam, mire kicsit összerezzent. Szorosan magamhoz húztam ahogy csak bírtam. Egyszer csak lövéseket hallottunk.
-Merre mennyek?-kérdezte a kormánynál lévő nő.Senki sem válaszolt, így hát lefordult jobb. Mentünk egyenesen de még egyszer ránk lőttek. Sajnos a kereket találták el.
-Félek!-suttogta Jessica.
-Én is de legalább együtt vagyunk!-mosolyogtam. Egy hosszas, szenvedélyes csókot cseréltünk, amikor beborultunk a tengerbe.