2013. június 30., vasárnap

14.rész

Sziasztok drága olvasóim!
Remélem tetszik, majd ez a rész is.Jó olvasást kívánok csak ennyi a  lényeg!! Ide is várom a komikat!
Ölel: Dorka




"Néha muszáj elengedned azt, aki a világot jelenti neked"

Harry szemszöge:


Letöröltem Jessica arcáról a könnyeket, majd egy 'szeretlek' csókot adtam ajkaikra. Sohase fogom elfeledni ezeket a gyönyörű, puha méz édes ajkakat. Belenéztem gyönyörű, csillogó barna szemeibe amik szomorúságot tükröztek.
-Kicsim még fél óra az indulásig!-ordibált fel Molly. Jessica arcáról lehervadt a mosoly. Soha se akartam így látni. Megfogtam a  kezét, mire egy halvány  mosoly tűnt fel az arcán.Utolsó nap, utolsó órák , utolsó szerelmes csókunk de legalább együtt.
-Kicsim indulunk öt perc de gyere Harry szeretnék veled beszélni most!-jött fel Molly. Egy utolsó de szenvedélyes csókot adtam Jessica ajkaira, majd Molly után indultam.
-Kérlek Harry meny el!-mondta mire meglepődtem.Furcsán néztem rá.-Meny el és ne keresd fel a lányom mivel mind ketten tudjuk, hogy ez egy nyári románc volt!-folytatta. Feltettem a kezem jelezve, hogy a  többi nem érdekelt. Elindultam vissza Jessicához aki életem szerelme, de még egyszer vissza fordultam.
-Szeretem a lányát annyira, hogy még magával is szembe szálljak!-mondta és láttam ahogy arca egyre vörös lesz.
-Azonnal a tűnj el a  házból!-ordította.
-Jó de még elköszönök Jessicától!-válaszoltam mire bólintott és leviharzott. Féltem, bevallom féltem ettől a nőtől.Besurrantam Jessica szobájába. Nem volt bent. Kinyitottam a  fiókját, majd betettem a táskámba a  naplóját. Ebből legalább tudom, hogy mennyire szeret Jessica. Leültem az ágyára, majd várni kezdtem. Jó öt perc múlva megjelent törölközőben. Alig bírtam vissza tartani magam.
-Harry!-hallottam meg gyönyörű mézes hangú szerelmemet.
-Mennem kell!-sóhajtottam, majd megöleltem. Éreztem ahogy barackos illata belengi a szobát. Nem akarom elfelejteni.Ledöntöttem az ágyára, majd felé hajoltam.
-Szeretlek és soha nem foglak elhagyni csak 3 hónapig várj rám!-suttogtam, majd megcsókoltam.
-Harry!-rántott vissza az ágyra.-3 hónap és négy napig várlak!-nevetett.
-De ha nem jövök azután elfelejtesz ígérd meg!-néztem gyönyörű szemeibe. Úgy eltudtam veszni szemeimben.
-Ígérem!-sóhajtott, majd magától megcsókolt. Életem legjobb csókja. A táskámat kinyitottam és éreztem ahogy Jessica szemei rám szegeződnek. Elővettem egy levelet amit  a kórház előtt neki szántam.
-Ha szeretsz akkor nyitod ki ezt a  levelet ha már otthon vagytok!-nyomtam a  kezébe. Féltem volna ha msot nyitja ki és akkor végleg velem akar maradni és elhagyni szüleit.
-Ígérem!-csókolt meg. Felvettem a táskám és leindultam  a lépcsőn. Sehol nem voltak már dobozok. Mind már elindult. Tudom, hogy sok hibát követtem és de ez volt életem legnagyobb baklövése, hogy itt hagytam Jessicát. Lassan baktattam fel a szobámba, hogy össze pakoljak. Mi holnap indulunk. Épp pakoltam mikor  Liam jött be.
-Igen?-kérdeztem.
-Haver tudod, hogy még nem is voltál velünk?-kérdezte és arcára  szomorúság jött ki.
-Akkor csináljunk valamit!-erőltettem egy mosolyt arcomra. Bólintott egyet, majd lementünk a  többiekhez.

Jessica szemszöge:

Lassan húztam magam után a  bőröndöm és a  kezemben Harry levelét szorongattam. Alig vártam, hogy otthon üljek egy bögre kakaóval a kezemben és Harry levelét olvassam. Betettem a csomag tartóba  a bőröndöm, majd lecsuktam a tetejét. Beszálltam a  taxiba és bekötöttem magam. Lehunytam a  szemem és vissza gondoltam a szép emlékekre, amiket Harry-vel töltöttem. Óriási ricsajra kinyitottam a  szemem és a  mellettünk lévő házból a  fiúk integettek. Letekertem gyorsan az ablakot és kidugtam a kezem.
-Szia!-üvöltötték.
-Sziasztok!-üvöltöttem, majd vissza húztam a  kezeim. Szeretem őt, fogalmam sincs miért. Igaz van pár ok de  nem az a lényeg.Minden áldott nap hinned kell abban, hogy ami a tiéd, az a tiéd lesz. Amit neked szántak, az nem pottyanhat más ölébe, és ha megérkezett, ő bizony nem megy sehova. Visszajön, megsimogatja a buksidat, lehajol, egy puszit nyom rá, magához húz, és közli, hogy ő aztán marad, még akkor is ha a világ összedől. Feletted fog állni, hogy még véletlenül se zúzzon darabjaira. Mert ő ezért van. Hiszen ő érted van, te meg érte.Nem teszem meg azt, ami a legkézenfekvőbb lenne: nem próbálok meg találkozni vele, mert nekem az kell, hogy ő keressen föl engem.

Otthon:


Villám gyorsan felszaladtam a  szobámba. Ismerős illet csapta meg az orromat."Jó újra itthon lenni"-mondják páran. De ha  az én helyemben lennének. Elhessegettem a gondolataimat és leültem  az ágyamra.Lassan és óvatosan kinyitottam a  levelet. Kihúztam, majd pár kép eset ki. Én és Harry voltunk rajta. Ezen elkellet mosolyodnom. A képek mellet volt egy levél is. Kinyitottam és már is  felismertem Harry kézírását.

Drága Jessica!!

Várni valamit, valakit, akármit, ami lehet, hogy meg sem érkezik. Talán nem jön, talán nem jár neked, talán nincs is rá szükséged. Te mégis azt érzed, nem megy nélküle. Csak vele, csak érte, csak általa. De valahogy mégsem történik semmi. Meg kell tanulni hagyni... hagyni, hogy az Élet tegye a dolgát. Ez a legnehezebb, de hidd el, van terve, veled is, mással is. Mindennek megvan a maga útja, Neked csak el kell fogadnod. Néha pedig ez a legnehezebb.Semmi sem történik véletlenül. Egyetlen fal sincs ok nélkül körülötted. Okkal tartják tőled távol azt, akit. Nem véletlenül. Lehet, hogy csak ártana, vagy egyszerűen nincs itt az ideje. De érezd, érezd, hogy a legjobbat akarják neked, és tudod, talán halkan összemosolyognak, amikor azt gondolod, hogy ő a nagy ő, közben meg nem is, mert még nála is jobbat szánnak Neked - csak el kell végre hinned, és nem beérni kevesebbel.Találj valakit, aki mellett nincs játszma vagy színészkedés, aki elfogad úgy, ahogy vagy, mégis változásra bír. Azzal, hogy ismer, hogy minden álcád mögé belát, és lazán rávilágít az igazságra, amit vagy felfogsz, vagy nem.Kérlek Jessica tudom, hogy szeretsz és tudom, hogy tudom, hogy én imádlak téged szeretlek.Te vagy  a mindenem. Te tanítottál meg engem, hogy a  világ nem tökéletes és hogy az emberek se azok. Nélküled nem tudom, hogy  mit fogok csinálni. Tudom, hogy az ígértem hogy három hónapig várj rám. De ne várj. Anyukád megtiltotta hogy együtt legyünk. Szeretlek és csak az a lényeg. Keresd meg az az illetőt aki hozzád tartozik.Azóta, mióta megláttam hibáidat, jobban szeretlek, mert tudom, hogy megmutattad magad nekem. Hibáid megismerése engem boldoggá tesz, mert így remélhetem, hogy te is elfogadod az enyémeket. Ne próbáld levetkőzni őket, mert akkor tökéletes leszel, és ki akar egy tökéletes emberrel együtt élni? Kérlek fogad meg  a tanácsaimat és ne keress csak   a szép emlékeinkre gondolj vissza.

Sajnálom és szeretlek öröké: Harry


Könnyeim áztatták be  a levelet. Zokogva borultam le az ágyamra.Nem vagyok igazán ostoba. Pedig annak tartanak. Az emberek nem sejtik, hogy pontosan tudom, milyenek, és nagyon utálom őket. Utálom Harryt ha szeret akkor most itt lenne. Minden csak úgy végig siklott az agyamon, majd álomba sírtam magam.

Harry szemszöge:

Leültem az ágyamra és bebújtam. Hosszú volt ez a  repülő út. Tudom, hogy már otthon Jessica biztonságban van és elolvasta a levelet. Remélem megérti az én szemszögemből. Szeretem de a  legfontosabb az épsége számomra. Remélem soha nem felejt el.  Szeretem....

8 megjegyzés:

  1. Imádom! Sírni tudtam rajta,tudod,mint multkor. Imádom, amiket írsz! *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm *____* Én is imádom amiket te írsz!!

      Törlés
  2. Úristen, elkezdtem rajta sírni, pedig azt tudnod kell, hogy én nem vagyok az a sírós típus, de te az írásoddal most ezt elérted.
    Nagyon jó vagy, csak így tovább ;DD NAGYON gyorsan hozd a kövi részt!!

    VálaszTörlés
  3. Uristeen elkezteem sirniii:''(
    nagyoon jóó lett..:')<333

    VálaszTörlés
  4. ma kezdtem el olvasni. nagyon jó a történeted. ezen a részen sírtam, de voltak olyanok amiken is sírtam...:'( <3

    VálaszTörlés
  5. Szia most keztem olvasni a blogod és még csak itt járok ... Megfogadtam hogy akkor komizok ha utolertem magam de nem megy
    Istenem megsirattál ..pedig nem vagyok sírós fajta. :'(

    VálaszTörlés