6.rész

-Good by!-köszöntem el portástól majd elindultam az úton felfelé.  Az éjszakát a  hotel-ben töltöttem. Hogy honnan volt pénzem? Hát Harry egyik fiókjában volt. Úgy se  fogunk találkozni. Lementem a partra majd ruhástól bele vízbe. Felnéztem az égre s elordibáltam magam.

-Csak fogd meg a kezem és mond hogy nem adhatom fel, nem adhatom fel, mert van értelme küzdeni, mert mellettem leszel végig!-sírtam.  Kocsit hallottam meg a parton lefékezni. Nem fordultam meg hanem elkezdtem futni be a mély vízbe.

~Harry szemszöge~

Már vagy két napja, hogy eltűnt a szomszédból Jessica. Anyukája szerint örült lett mert meghalt a barátja Mark. Mikor nálam volt kicsit se nézett ki őrültnek. Zayn leparkolt a kocsival mikor megláttuk a  vízben Jessicát. Senki semmit se  szólt csak elindultunk felé, de Jessica meghallott minket ezért elindult a mély víz felé.  Azt akarom, hogy biztonságban legyen otthon jó körülmények között. Tudja, hogy sok emberre  számíthat akik egész este miatta vannak fent és keresik.Ő az a lány aki vissza utasított és még nem is ismeri a bandánkat. Bementem a vízbe és  Jessica után indultam. Fiúk kint maradtak és nekem drukkoltak.

-Jessica ha megvárnál!-!-ordibáltam utána. Mintha meg se hallotta volna ment előre. Már a nyakunkig ért a  víz. Megálltam mivel Jessica feje elmerült.

-Jessica hova tűntél?-kérdeztem majd lemerültem. 2 centire voltunk egymástól. Jessica szeme csukva volt és elindult felfelé. Gyorsan ölembe vettem és elindultam a  part felé ahol már  a mentősök vártak. Át vették tőlem majd feltették az ágyra és elindultam a part felé. Jessica anya majdnem rám ugrott a boldogságtól.

-Köszönöm!-ölelt meg.

-Semmiség!-legyintettem majd mindannyian beszálltunk a  kocsiba és a kórház felé vettük az irányt. Szerettél már valaha annyira, hogy érte akár meghalni is képes lettél volna?Én igen. Igaz még semennyire ismerem Jessicát csak ahogy anyukája mesélt nekem. Vissza utasított!  Nem valami kúrva féle és nagyon meg  szeretem.Minél erősebben akarod őt kitörölni a szívedből, annál hosszabb lesz minden újabb nap. ez olyan, mintha az év mind a 365 napján szakítanátok….. mégis az a gondolat fáj legjobban, hogy én nem hiányzok neki annyira, mint amennyire ő nekem….küzdeni, küzdeni és küzdeni…  küzdeni fogok, amíg ő az élők közt tudhatom. Viszont ma....Ma minden megfog változni.

*Pontosan hat napja*

-Mindjárt jövök!-ordibáltam fel a fiúkhoz akik fent PSP-ztek. Nem jött válasz. Át   botorkáltam     Jessica  szüleihez.

-Jó napot!-köszöntem.

-Szia!-köszönt Jessica anyukája.

-Hogy tetszik lenni?

-Jól!-leültem mellé majd együtt néztük tovább Jessica életéről szóló albumot. Néha egy-egy fotónál kuncogunk egy nagyot. Jessica  kiskorában nagyon szép volt. Az album végén felálltunk majd beszálltunk a  kocsiba. A  kórház felé vettük az irányt. Pontosan hat napja, hogy Jessica  kórházban van. Ma  fogják kiengedni.

-Jó napot!-köszöntöttük a  doktor nőt.

-Jó napot!-köszönt vissza.-Akkor lássunk csak..Jessicánál drogot vettünk észre mikor vér vétel vizsgálaton volt ezért szeretném ha  figyelnének rá nehogy újra  droghoz nyúljon igaz nem volt függő de  azért mindent megteszünk!-mondta. Rá néztem a mellettem álló  sápadt arcú nőre  akit sokkolt a  hír. Szint úgy engem is.Először Molly  így hívták Jessica anyját ment be. Mikor kijött azt várta, hogy én is bemenjek.

-Miért nem mész be?-kérdezte.

-Semmi se köt Jessicához!-válaszolta.

-Meny be!-parancsolt rám. Végül megadtam magam és bementem.

-Szia!-köszöntem

-Helo!-pofát vágva vissza köszönt.-Mit akarsz?-kérdezte.

-Hát anyukád küldött be!-válaszoltam. Kb. másfél órán keresztül beszélgettünk.Igaz néha bunkó volt de megtudtam érteni ilyen  helyzetben.    Elveszítette a  barátját aki előtte  halt meg, drogok ezekből semmi jó se jön ki.

*Másnap*

~Jessica szemszöge~

Ha ma még leszállna rólam Harry azt megköszönném.Mintha anyámat látnám, csak fiú testben. Értékelem a kedvességét, aggódását de semmit nem jelent nekem számomra.Mint minden nap most is át jött hozzám Harry.

-Szia!-ölelt meg.

-Harry meny el és ne gyere vissza többé oké?-kérdeztem nyugodtan.

-Miért?

-Mert 1.nem vagy a  pasim 2.utállak 3.zaklatsz!-soroltam. Harry ökölbe szorította a kezét, majd láttam ahogy megfeszül az izmai.Megijedtem tőle.

-Megígérem: ez az utolsó alkalom, hogy látsz engem. Nem fogok visszajönni. Soha többet nem teszlek ki annak, aminek eddig. Ott folytathatod az életedet, ahol abbahagytad, nem foglak zaklatni többet. Olyan lesz, mintha nem is léteztem volna.!-ordított.

-Végre, ja és nem is léteztél számomra! -ordítottam vissza. Kirohant  a  szobámból én meg  folytattam a  pakolást!!

*Harry szemszöge*

-Végre, ja és nem is léteztél számomra! -ordított vissza. Annyira  rosszul esett, hogy köpni-nyelni nem tudtam. Idegesen kirohantam a  szobájából le  a lépcsőn.Engem még soha nem sebeztek meg, soha nem fájt semmim, de néha úgy érzem, hogy itt belül valami szörnyen fáj. Most is nagyon fáj.

-Harry valami baj van?-kérdezte Jessica anya.

-Nem nincs mikor indulunk?-kérdeztem.

-Öt perc!-mosolygott majd felment Jessicáért. Én addig leültem   a kanapéra és vártam. Összesen egy bőrönd jött velünk.

-Hova megyünk?-kérdezte Jessica.

-Meglepi!-válaszolt az anyja. Hát szerintem nagyon megfog lepődni. Az út nagyon hosszú volt kb. két óra de már megszoktam.  Jessica anyja egy 'köszönöm' pillantással felém fordult

-Hol vagyunk? Megyei..!-olvasta a  felíratott Jessica.-Jézus anya  nem vagyok örült miért akarsz ide be dugni!-ordibált. Az ordibálásra három fehér köpenyes alak jött ki. Anyu elment velük beszélni addig megkért, hogy vigyázzak Jessicára.  Jessica csak sír, csak sírt én meg  itt állok mint  a  szerencsétlen. Olyan béna vagyok, hogy nem ölelhetem meg.

-Harry!-suttogta.

-Igen?-kérdeztem.

-Ugye te is  jössz?-kérdezte. Annyira  meglepődtem, hogy nem tudtam válaszolni. Sajnos  késő volt.

-Harry..Harry!-ordibálta miközben becipelték.

-Jól tettük!-simogatta a  vállam Jessica anyja. Csak bíztatni akarta magát, de  én se  tudom. Még vissza néztem. Remélem egyszer az utunk újra egymásba fognak ütközni Jessica.